Több százezer emberéletet követelt, hogy az egészségügy a rendszerváltás óta nem szerepel a kormányzati prioritások között. Ez a terület is azok közt van, ahol Magyarország egyre jobban lemarad már nemcsak az EU-ban, hanem a visegrádi országokhoz képest is.
Mélyen az uniós átlag alatt a magyar mutató.
Az államszocializmus utolsó évtizedeiben „koraszülött jóléti államnak” minősített Magyarország újabban egyre keményebben fogja vissza a szociális kiadásait – derül ki a gazdaságstatisztikai jelentésekből.
A párizsi székhelyű nemzetközi gazdasági szervezet pénteken publikálta azokat az adatsorait, amik a születéskor várható élettartamra, az egy főre jutó egészségügyi kiadásokra és a vezető halálokokra fókuszálnak.
Magyarországon a betegek által fizetett hozzájárulásokhoz számolták a máshol nem ismert hálapénzt, amelyet a GKI Gazdaságkutató tavaly ősszel 34 milliárd forintra becsült. Az OECD megállapítása szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások viszonylag magas hányadát, 36,8 százalékát teszik ki a gyógyszerköltségek.
A Standard & Poor's hitelminősítő közölte, hogy a G20-országok közül többet is leminősíthet 2015-től, amennyiben az érintett államok nem csökkentik jelentősen egészségügyi kiadásaikat - írja a Reuters jelentése alapján a Világgazdaság.
Noha látványosan csökkentettük kiadásainkat, legkevésbé az egészségügyi kiadásokat mérsékeltünk – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából. Legtöbben a ruházati cikkekről és a szórakozásról mondanak le.
